Sihanoukville tengerpart

Már egy hete nem irtam a blogra. Egyszer próbálkoztam a fővárosban, de 5 perc után rosszul lettem az internetkávézóban. Továbbra is 35 fok körül van és még mindig nem szabadultam meg a nepáli virustól. Vannak napok amikor jól vagyok aztán egy napig megint rosszul. Hétfőn továbbutaztunk a tengerpartra, mert már nem birtuk a hőséget. Most a Sihanoukville nevű tengerparti városban vagyunk, azon belül is egy csendes partszakaszon, Victory beach-en. Itt nincs dübörgő zene, csak egy pár fehér öregember huszonéves khmer csajjal. A szállásunk egy fa bungaló ami a tengerpartra vezető domb alján van egy dzsungel közepén. Mivel a bungaló fából ácsolt és tele van résekkel ezért nem csak ketten lakjuk hanem vannak új barátaink is, a kis gyikok, nagyobb gekkók, pók és hangyák. Annyira le vagyunk már lassulva, hogy már az se érdekel ha a gekkó belemászik a szemetes vödörbe, hogy megegye a keksz maradékot. Vigan eléldegélünk egymás mellett. :)

Stressz nem nagyon ér minket, olvasunk, ha meleg van bemegyünk a vizbe, a Lee az óriáshangyákat figyeli... nem tudom hogyan fogunk visszailleszkedni augusztustól.

Szombaton továbbhajózunk egy lakatlan szigetre (hogy teljesen kikapcsolódjunk a sok stressz uán :) ) ami 45 km-re van a parttól. Pár halász van csak a szigeten és három újonnan épitett bungalófalu elszórtan. Ma találkoztunk a tulajjal, hogy megbeszéljük a részleteket. Nincs áram a szigeten, igazi Robinson Crusoe féle élmény lesz. Állitólag gibbonok ugrálnak este a bungaló tetején. :) Most kezdik az emberek felfedezni a környező szigeteket és biztos nem fog sokáig tartani mig megjelenik az első Tesco, úgyhogy gyorsan kihasználjuk a lehetőséget amig lehet.

Tegnap elmentem orvoshoz aki nem igazán tudta elsőre beazonositani, hogy mi bajom lehet ezért vért vettek és megállapitotta, hogy valamilyen krónikus gyomorfertőzésem van. Kaptam három gyógyszert. Bizom benne, hogy segiteni fognak.

Mivel a lakatlan szigeten nem lesz internet ezért legközelebb csak akkor irok ha visszajöttünk Victory Beachre ami kb egy hét. Telefonunk megint nincsen, mert nem találunk hálózatot.

Közben megkaptuk a vietnámi vizumot ami április 15-től egy hónapig érvényes. A tengerpart után Vietnámba megyünk.

Népirtás Kambodzsában

Kambodzsa történelmének legsötetebb és legvéresebb 3 éve következett miután a Pol Pot vezette Vörös Khmerek (Khmer Rouge) 1975-ben bevonultak a fővárosba, Phnom Phenbe. A városi embereket kilakoltatták és kiűzték őket a vidékre azzal a hazugsággal, hogy az amerikaik bombázni fogják a várost, de három nap után mindenki visszatérhet. Minden vagyunkat hátrahagyták, az autókat az út szélén kellett hogy hagyják amiket később a vörösök szétbontattak és szerintük sokkal hasznosabb dolgokat eszkábáltak a darabokból, mint pl. gumi papucsot a kerekekből.

Az ultrakommunista rendszer támadott mindent ami nyugati és próbált egy agrár társadalmat létrehozni ahol mindenki a rizsföldeken dolgozik a közös ételért amit majd a közös konyhán közösen fogyasztanak el. A pénz teljesen eltűnt, nem volt kereskedelem, csak fekete piaci csere, mint az őskorban. A vörös vezetők többnyire iskolázatlan parasztok közül kerültek ki akik sokszor irni és olvasni se tudtak, de a rendszer őket fontosabbnak tartotta, mint az értelmiségieket akiket továbbképzés cimén elhúrcoltak és kivégeztek. Ha valaki szemüveget viselt az értelmiséginek számitott és ugyanaz a sors várt rá. A gyerekeket arra biztatták, hogy árulják be a szüleiket ha azok a rendszer ellen mertek beszélni. Becslések szerint 3 millió ember vesztette életét a rendszer alatt. Sokan a Khmer Rouge-t elvetemültebbnek tartják, mint a német zsidóirtást, miután ők a saját népüket, barátjaikat, családjukat irtották. Sokan a rizsföldeken haltak meg alultápláltságtól, betegségektől. Az országban nem voltak iskolák többé, lerombolták a pagodákat, nem volt rendes orvosi ellátás, miután az orvosokat szisztematikusan kiirtották. Analfabéta parasztokat képeztek ki egészségügyi dolgozókká három hónap alatt és két orvosság volt csak az egész országban, egy barna kutyulék amit egy tüvel adtak be mindenkinek és egy fehér kutyulék amit kanállal kellett bevenni.

A fővárosban az egyik iskolát átalakitották börtönné ahol a rabokat miniatür fatákolmányokba zárták, pár hónapig kinozták majd teherautón átszállitották őket a 13 km-re lévő hirhedt Cheng Ek nevü mezőre ahol kivégezték őket. Az áldozatok között rengeteg kisbaba és kisgyerek is volt akiket a lábuknál fogva az egyik - máig álló - fához csapkodtak. Hogy mi volt a magyarázat erre a kegyetlenségre? Ha felnőnek még bosszút állnak rajtunk...

A mezőn a halottak tömegsirokba szórták amiből a mai napig kb 180-at tártak fel. A sirok rendszerezve voltak, az egyikben terhes nők, a másikban gyerekek, fej nélküli áldozatok... a koponyák többségén látni, hogy sajnálták a töltényt és inkább botokkal, kapával agyonvágták az áldozatokat.

1979-ben a vietnámiak szabaditották fel az megtört, beteg és többnyire iskolázatlan emberekből álló országot a rezsim alól. Mint azt korábban irtam megdöbbentő, hogy alig találni idős embereket az utcán, az átlagéletkor 25 körüli lehet.

Pol Pot 98-ban meghalt mielőtt még az emberiség ellen elkövetett büneiért felelősségre tudták volna vonni. Emlékszem mikor pár éve Auschwitzban jártam a lengyelek azt mondták, hogy a múzeummal akarják az emberek figyelmét az ott elkövetett szörnyűségekre felhivni és hogy biztosak legyenek abban, hogy ez többet nem történhet meg. Lám lám 30 évvel később kicsit keletebbre más emberek hasonló szörnyüségeket követtek el szinte büntetlenül és ugyanúgy hagyta a világ. Az itteni múzeum is azt üzeni, hogy ne hagyjuk, hogy ez még egyszer megtörténjen... Hány ilyen múzeum kell, hogy felépüljön mire végre megfogadjuk?

Victory beach, Sihanoukville

We are now at the beach in Sihanoukville. Victory beach at at Sihanoukville to be more precise. Its really nice here..Quiet with a sandy beach and warm clear waters. We arrived 4 days ago after taking a coach from Phnom phen. The 4 hour journey was pretty good except the driver insisted on tooting his horn at every single bike and vehicle that he was about to overtake...Pesky noise because it was loud and we were near the front lol....

We are stopping in a bungalow village which is set in a mini jungle. We are up on a hill and thus have a view of the sea. The wooden huts are up on stilts and around the grounds are chickens and 3 dogs. We also get visits from little gecko's plus daddy gecko came to visit us the other day..





He was a little bigger than we have been used too..





We have generally settled into the beach lifestyle and do little except lay on the bed under the fan, lay in the hammock on the veranda, lay on the beach (which is only 5 mins walk away) and sometimes we even sit down at a table (to eat).




































Our beach is very quiet, but in an effort to push the limits of peacefulness even further we are about to embark on a journey to stay on an island called Kaoh rung. This island is about 2 to 3 hours boat ride away and only has a small amount of fishermen living there and 4 guesthouses. The one we are staying in is pretty remote with no electricity. We will be living the Robinson Crusoe life. Not sure how long we are staying for yet. Could be 4 days, could be 14!!!!!

The killing fields, Phnom phen

Yesterday we visited Choeung Ek which is more commonly known as The killing fields, where the Khmer rouge regime executed about 17,000 people between 1975 and 1979. Mass graves containing 8,895 bodies were discovered at Choeung Ek after the fall of the Khmer Rouge regime.

Today, Choeung Ek is a memorial, marked by a Buddhist stupa. The stupa has glass sides and is filled with more than 5,000 human skulls. Some of the lower levels are opened during the day so that the skulls can be seen directly. Many have been shattered or smashed in. Also at the site was a large tree which was reportedly used for killing babies and young children. They were held by their legs and swung at the tree trunk thus smashing their skulls......

Around the grounds are ditches which are the sites of the previous open graves. Before being brought here to meet their end, prisoners were often kept at The Tuol Sleng which is the site is a former high school was used as the notorious Security Prison 21 (S-21) by the Khmer rouge regime from its rise to power in 1975 until its fall in 1979 (pictured below). Prisoners were kept in tiny cells and brought into interrogation rooms for torture.

Cambodia

What a surprise Cambodia is so far. After leaving Bangkok and its protests behind at 8am Monday morning, we arrived in Siem Riep at 8pm that evening. The things that surprised me were: How good the roads are and how flat the land is (from the border all the way into town was mostly fields). When we got to Siem Riep we were also surprised by the amount of nice hotels too. I don't know why, but I was expecting Cambodia to be more jungly and lush. Maybe I have just seen to many Vietnam war films!!!! Anyway we like it here. We found a nice hotel with air con and fan for $10 a night. We actually need both on at times as it has been touching 36 degrees some days!!! There are also plenty of nice restaurants too plus a sprinkling of typical foodstalls. And there are also BAGUETTES...mmmmmm + the Cambodian people have been very nice. Most of them speak some English and I have tried to say "Hello", "goodbye" and "thankyou" in Khmer when possible. We have also noticed how young most Cambodians seem to be. We read this fact somewhere and believe it is as a result of the atrocities that happened here under Pol pot and the Khmer rouge regime. We will find out more about that when we visit Phnom phen!!!! Plus women seem to think the wearing silk or cotton pyjamas is fashionable...Perhaps it is????

On Tuesday we got our bearings and borrowed some bikes from the hotel with the intention of seeing if it was feasible to cycle around the various sights and attractions..Its not!!!!! Although the traffic is quite light, it does have the habit of coming from all directions including the wrong way at times. It is also too hot for such activities..well for us anyway lol.

On Wednesday (having decided not to cycle) we got a one day pass to Angkor Wat and did a short tour via tuk-tuk. The whole complex stretches out over 400 km2, including forested area, Angkor Archaeological Park contains the remains of different capitals of the Khmer Empire, from the 9th to the 15th century and over 100 temples. Our short trip only covered a small section of this area but still took nearly 8 hours in total. The main attractions we saw were: The huge temple of Angkor Wat, the Bayon Temple with its many heads and Ta Prohm of the film "Tomb raider" fame which nature was slowly reclaiming.

We started the day being picked up by our tuk-tuk at 5am and headed to Angkor Wat temple for sunrise. Having seen this, we had breakfast and explored the temple before we headed off for Bayon. As you can see from some of the photos, Bayon was covered in head sculptures. It was really nice and Eri's favourite.

After that we headed to another temple and climbed the narrow and steep stone steps to the top. Getting up was tricky at times but not as tricky as coming down lol....

The last big temple was Ta Prohm; this was my favourite and a lot of others too it seems by the amount of people around. The complex was falling apart in places and this was mostly due to the giant trees (and I mean GIANT) that were growing on and over the buildings and walls. Some of these trees were growing on top of 20 foot buildings and walls with their roots sprawling down, through, out and over the stonework. This made the place look absolutely stunning!!! Hopefully you can see what I mean from some of the pictures:

Today we are just chilling out before we leave tomorrow for the capital Phnom Phen and have also bought a new tee shirt as I have had to throw away my red FCUK tee shirt which is just getting too scruffy now. The green FCUK on will be the next to go. Regular readers of this blog will know which tee shirts I am talking about as they both made up 1 third of my clothing and can be seen in numerous pictures here on this blog lol.....At least I will have the photos to remember them by :-(

We also both like Cambodian food, it is similar in style to Thai food but much less spicy and more pleasant to eat in the heat when you are already
hot enough....

Angkor

Angkor a 9-15. századi Khmer birodalom fővárosa, a mai Kambodzsában lévő Siem Reap nevű város melletti fás, pusztás területen található. A birodalom magába foglalta a mai Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Burma területét, nagyjából 1000 négyzetkilómétert. Összehasonlitásképpen a rivális maja birodalom kiterjedése csupán 100-150 négyzetkilóméter volt. A birodalom virágkora idején lakosainak száma elérte az egy milliót, de sajnos a házaikat fából épitették igy csak a templomok maradtak meg az utókornak. A 15. században a sziámi thaiok megtámadták Angkort ami több hónapos csata után elesett, a lakosság a délebbre fekvő Phnom Phenbe költözött és az egykor dicső Angkort benőtte a gaz és a dzsungel. A 19. században francia kutatók kezdték el felkutatni az addig csak legendákból ismert Angkort és a mai napig kb 1000 templomot szabaditottak ki a dzsungelból, amik mérete a kis kőkupactól a hatalmas Angkor Watig terjed, ami a világ legnagyobb vallásos épitménye, az Unesco Világörökség része és Dél-Kelet Ázsia legnépszerűbb túristalátványossága.

A templomok a várostól 10-20-30 km-re szétszórva fekszenek igy nem egyszerű őket egy nap alatt bejárni. Mi először úgy gondoltuk, hogy majd biciklivel járjuk be a környéket 3 nap alatt (a napi belépő 20, a három napos 40 dollárba kerül) de a tesztbiciklizés alatt rájöttünk, hogy az európai kresz szabályok továbbra se érvényesek és igy inkább a tuk-tuk mellett döntöttünk amit egy egész napra kibérelhetünk 15 dollárért. Kambodzsa második hivatalos fizetési eszköze az amerikai dollár miután az eredeti riel a hetvenes években az infláció után felvett egy pár plusz nullát és csak megnehezeti a számolást. 1 dollár 4000 riel. A szállásunk a négy napra 40 dollárba, vagy átszámitva 160.000 rielbe kerül, igy az egyszerűség kedvéért az emberek a dollárt részesitik előnyben, a bankautomata is dollárt ad ki riel helyett.

Hajnali 5-kor indultunk útnak, hogy megnézzük a napfelkeltét Angkor Watnál. Korom sötétben sétáltunk át a főbejáraton, hogy később ahogy kivilágosodott, mint egy szinházi függöny mögül teljes nagyságában elénk táruljon az épületegyüttes.

A templomokat agyagtéglából majd később homokkőből épitették amiket egy 30 km-re fekvő területről elefántháton hordtak ide. A domborműveket a már megépitett falakból vésték ki. Angkor Wat falait 1000 égi táncosnő és rengeteg szobor ékesiti. Több templom ma is használatban van.

A buddhista Bajon templomcsoport falait 196 a négy égtáj felé néző 2,5 méter magas Buddha arcok diszitik.

A Baphoun nevű templom a legnagyobb önálló, piramis formájú templom, de sajnos éppen restaurálás alatt állt és a franciák kövekre szedték az egész épitményt, hogy újra felépitsék.

Az egyik kedvencünk volt az a templom amelynek az oldalán fel kell mászni ahhoz, hogy megnézzük a tetején lévő kisebb épületeket. Nem tudom mekkorák voltak az emberek annak idején, de a lépcsőfokokat nem a mai emberek számára épitették az biztos. Egy fok nem szélesebb, mint 10 cm, egy fél talp fér el rajta oldalast, igy elég veszélyesnek tűnt felmásni rajta, de persze nem hagyhattuk ki ha már egyszer ott jártunk.

A leglátogatottabb és leghiresebb templomcsoport a Ta Prohm nevű miután itt forgatták a Lara Croft: Tomb Raider cimű Angelina Jolie filmet. Az épületegyüttes a fák fokságában, a dzsungel közepén áll igy ez a legtitokzatosabb, olyan mintha visszamennénk az időben. Az épületekre felülről gigantikus méretű fügefák nőttek amik gyökerei annyira körbefogják a falakat, hogy ha kivágnák őket a falak összeborulnának.

Angkor elbűvölő, titokzatos múlttal rendelkező templomait egyszerűen nem szabad kihagyni. Egy látogató szerint nagyobb látványosság, mint a piramisok. Szerintem a kettőt nem lehet összehasonlitani, de ezt mindenki döntse el maga.

Viszlát Bangkok! Irány Kambodzsa

Hétfőn kénytelenek voltunk elhagyni Bangkokot miután a politikai ellenzék hatalmas tüntetést szervezett a hétvégére. Már szombaton beragadtunk a szállásunk környékére mivel a tüntetők egyik fő hadiszállása tőlünk 100 méterre volt. Nem igazán akartunk ártatlanul valamilyen erőszakos rendbontásba keveredni úgyhogy maradtunk a környékünkön, de igy meg nem igazán tudtunk várost nézni, úgyhogy úgy döntöttük, hogy megvesszük a kambodzsai buszjegyünket hétfőre és majd május körül visszajövünk Bangkokba.

A busz reggel fél 9-kor indult és este 8-kor sikeresen meg is érkeztünk a busz után félúton egy tuk-tukkal, majd egy második és harmadik busszal. Persze a busz a város határában áll meg ahonnan még egy tuk-tukkal kellett a központba eljutnunk. Az itteni tuk-tuk elég félelmetes, mert egy motorbicikliből és egy fából tákolt trélerből áll. Nem néz ki rosszul csak kicsit ingatag.

Siem Reap nevű városban vagyunk ami közvetlenül az Angkor templomok mellett van. A templomokról mindenki azt mondja, hogy leirhatatlan és csodálatos, szóval nagyon kiváncsian várjuk. Három napos bérletet fogunk venni, mert szét vannak szórva a templomok és egy nap alatt lehetetlen megnézni őket, még a három nap is csak a fontosabbakra lesz elég. A holnapi adag 13 km-re van a várostól amit úgy tervezünk, hogy biciklivel teszünk meg... ma először kipróbáljuk a bicikliket, hogy tudunk-e 37 fokban tekerni.

Amit észrevettünk Kambodzsában az az, hogy a lakosság nagyon fiatal. A környéken alig láttunk középkorú, idős embereket, a többség huszonéves, vagy fiatalabb, ami valószinű a hetvenes években elkövetett népirtásnak köszönhető. A fővárosban Phnom Phenben található két ma már múzeumnak átalakitott helyszin ahol a kambodzsaiak próbálják a világnak megmutatni és elmesélni, hogy micsoda szörnyűségek történtek itt a Pol Pot rezsim idején. Angkor után ez lesz a következő állomásunk, majd a tengerpart, mert már alig birjuk a hőséget.

Bangkok

We are now in Thailand. The flight from Nepal went very well despite some peoples reservations about Nepal airlines. The rumours of poor service must have got through to some people though as the airplane was only about 2 thirds full. We got quite a good view of the mountains as we flew out and saw Everest (well, we saw 3 mountains which could have been Everest, and after the powers of deduction believed we worked out which mountain was in fact the real Everest!)

The planned short trip in Thailand whilst we travelled onto Cambodia never materialised though. This was due to the welcome that Eri did not receive from the Thai immigration department at Suvarnabhumi International Airport. We knew that Erika would only receive a 15 day visa to enter Thailand, whilst I would receive a free 30 day visa, so we had planned to get a 72 hour transit visa to enable us to head into Cambodia. However, the 72 hour transit visa ceased to exist as of 4th March 2010.

Whilst I was allowed to pass through passport control fairly quickly and without any problems, Eri had to join a separate queue of around 20 odd different listed nationalities and then had to pay 1000 Thai baht (20 pounds) and wait for over 2 hours for her visa to be issued. Due to this wait we once again failed to collect our rucksacks from the baggage carousel and they were once again found lying on the floor! Talk about welcoming you to the country!!! So having made it into Thailand and paying for 15 days stay, we decided that we would stay and use the time to explore Bangkok. Bangkok is really a very modern city; much different to what we have experienced so far. The roads are really good, there are ultra modern shops and shopping center's plus a plethora of temples and markets stalls (many of which sell lovely street food at very cheap prices). We are staying just off of Khao san road which is a very tourist oriented road and full of various nationalities from around the world. It actually reminds me of Camden town market in a lot of ways. We found a decent hotel (with air-con as temperatures are topping 37 degrees centigrade on average) for 450 Thai baht a night (about 8 pounds). There are many wats (temples) to visit around the city, and we had planned to see some of these as well as go to the shopping malls and visit the cinema but we haven't been able to venture too far as today sees the beginning of a mass protest by people who have come from all over the country to Bangkok to call for the current 3 month old government to stand down and for new elections to take place. This was all supposed to have began on Friday and was meant to have led to a massive demonstration at 12 noon today (right about now actually). We haven't really known what is going on, but have seen numerous red shirted people and red flagged cars around. As it turns out, one of the main meeting places as at a large park which is fairly close to us. We walked past it yesterday but it actually had a festival feel about the place and traders had set up stalls along the perimeter of the park selling their goods and food. Thousands of police and troops have been deployed around the city to ensure the peace is kept and "Red shirt" leaders have also said that their demonstrations would remain peaceful, but that they will not leave until there demands are met...Where does that leave us??? We are not sure..We want to see more of Bangkok, but are unable to do so at the moment. Perhaps tomorrow will tell us more..If the protests are going to continue then we will probably leave and head off to Cambodia. We are back to Thailand in about 2 months anyway (we hope).

So what have we discovered about Thailand so far??? The temples are beautiful. The food is great (but extremely fiery!!!). The weather is HOT!!!. Hello Kitty is very popular. The rickshaws are 10 times faster than the ones we have travelled in so far and ping-pong balls have more than one use!!!!!!!! ;-)

Eri has been unwell for the past week but is now getting better :-) Hopefully that is the end of sickness for both of us....I have also added to my aim of getting a hair cut in every country we visit. India, Nepal and Thailand so far... I actually forgot to mention about my Nepali haircut: You may remember that I told you that my India haircut turned into a shave as well...Well with this knowledge in hand I explained to the friendly Nepali hairdresser that I just needed a haircut and no shave. Fine...200 Nepali rupees....SO I get my haircut, get shown the back in the mirror and then he begins to massage my head and neck. "Fine" I think. "This also happened in India and is part of the haircut" The massage then got a bit more intense and moved to my upper back and shoulders.."Hello" I think., "he's really giving me the works here". Then he asks me to lift my tee-shirt and lean over on to the shelf in front of me at which point he pours massage oil over my back and I am given a full upper body massage! in his open shop! which is at the roadside where people are walking by!!!! At this point I am thinking "Shit, this isn't free is it???" "How much is this going to cost?" After wondering what the hell to do I decided to just roll with it and relax. It was a massage after all and there was no way that I could leave now..... So I relaxed and got charged an extra 800 Nepali rupees on top...Another lesson learnt...and I did learn it too. In the Thai hairdressers I was quite explicit in that I only wanted a haircut...nothing else......I was still offered a manicure and pedicure though..And the offer of highlights in my hair lol.......Nice

You may notice a lack of pictures in my blog today, but if you look at Eri's Bangkok post you will see some pictures there............Okay..Bye

************************************************************************************

UPDATE

Shortly after writing this last post we decided to leave Bangkok. The protesters have been quiet and given the government until noon on Monday to meet there ultimatum. We have therefore taken the opportunity to leave Thailand on the 08.00 mini-van Monday morning to the border with Cambodia..

*************************************************************************************

Bangkok Tajfold

Hetfon engem is utolert a tropusi atok es elkaptam valami virust, vagy mifenet. Kathmanduban az utolso par napot az agyban toltottem es alman kivul semmit nem tudtam enni, ami nalam a betegseg jele. Most mar kezdek jobban lenni es a gyogyszertarban ranezesre adtak valamilyen feher lottyot ami borzasztoan rossz, de legalabb mar nem faj a hasam.
Szerdan tovabbrepultunk Bangkokba. 20 fokbol a 35-be. A repulout gyonyoru volt, mert a felhok felett meg lattuk a Himalajat, koztuk az Everestet is. Elkepeszto, hogy a gep szinte repulesi magassagban volt es meg mindig lathatoak voltak a hegycsucsok.
Bangkokban a vizum igenylesnel a turokepessegunket teszteltek ugyanis a 15 napos vizumomert 2 orat kellett sorban allnom es kozben 1000 bahttol is megszabaditottak ami kb 6 ezer Forint. A legbosszantobb az volt, hogy Lee kis sorbanallassal a brit utlevelevel 30 napos vizumot kapott ingyen. Magyarorszag es Tajfold igazan megallapodhatna a 30 napos ingyenes vizumban ahogy a legtobb orszaggal ezt megtette. Juniusban ha visszajovunk elore fogunk a laoszi taj nagykovetsegen vizumot igenyelni es akkor en is 30-60 nap kozott kapok ha csak addig meg nem valtoztatjak a szabalyokat.

Mindketten egyetertunk abban, hogy Bangkokot nem lehet nem szeretni. Egesz evben 30 fok koruli a homerseklet es este se csokken 1-2 foknal tobbel. A szinvonal europai a legjobb keleti dolgokkal fuszerezve. Minden sarkon, meteren talalunk etelarust akik frissen, elotted sutik meg a kivalasztott etelt atlag 150-200 Forintert. Lee rakapott a Pad Thaira ami sult teszta zoldsegekkel es izles szerint tojassal, csirkevel, rakkal. Szerencses vagyok a rossz gyomrommal, mert minden meteren talalok gyumolcsarust es a lustak kedveert felszeletelve, turmixolva aruljak a finomabbnal finomabb gyumolcsoket, mint dinnyet, ananaszt, mangot, papajat es egy-ket vadabb egzotikus fajtat is. Lee allitolag meg fogja kostolni a sult bogarakat is, de szerintem egyenlore meg csak nagy a szaja es a bogarak lefenykepezesenel messzebb meg nem jutott. :) (Vigyaznom kell, hogy mit irok, mert egyre tobbet ert magyarul. :) Szorgalmas tanul es Indiaban vett egy kis fuzetet amibe mindig uj szavakat kell irnom es hazi feladatot is kovetel, hogy gyakoroljon, ugyhogy ki tudja egyszer csak magyarul fog a blogra irni.)

Bangkok 24 oras varos es ahol lakunk egesz nap megy a "Volt fesztival", duborog a zene, sor es etel minden lepesen a kinai gagyi arusokkal megspekelve. Itt minden kaphato, a tokeletesen hamisitott Armanitol kezdve a meteres Hello Kitty plusson at a hamis igazolvanyig. Es akkor a taj lanyokrol meg nem is ejtettem szot. Tegnap elmentunk a piros lampas negyedbe ahol a gazdag nyugati nyugdijasok az utcan, listarol valaszthatjak ki a jovendobelijuket. A tuk-tuk (kis motoros jargany ami Indiaban a riksa) soforok minden lepesen ajanlgattak nem csak a tuk-tuk-ot, de a ping-pongot is... mindenki kepzeloerejere bizom, hogy eldontse mirol is van szo. :)

Valoszinu meg egy par napot Bangkokban toltunk mielott lejar a vizumom es tovabballunk Kambodzsaba.