Utolsó nap Udaipurban

Ma végre továbbutazunk Udaipurból. Már nagyon ellustultunk a vége felé úgyhogy jó lesz egy kis levegőváltás. Ma este fél 11-kor indul a vonatunk és délelőtt 11-kor ér Agrába ahol végre meglátjuk a Taj Mahalt. A vonatokon rengeteg különböző osztály van és most az egyik légkondicionált, zárt, őrökkel örzött szerelvényre vettünk jegyet ahol csak két ágy van egy oldalon, igy nem kell egy harmadik személlyel osztoznunk és állitólag ezen az osztályon az indiai középréteg utazik. Azt hiszem a fagyoskodás és Mumbai után - mikor heten betömörültek egy ágyra - kicsit elment a kedvünk a normál hálókocsitól ahol egy rakás ember fel-alá mászkál jegy nélkül és a szabad ágyra várnak, mint a keselyük. Háromszor annyiba került a mostani osztály, de a biztonság érdekében döntöttünk úgy, hogy ráköltjük az extra pénzt és még igy is olcsóbb, mint egy Sopron-Budapest vonatjegy.

Örömmel olvastuk a hozzászólásokat Anyutól és Bakiéktól. Köszönjük szépen. Ezt is megértük, hogy Anyu szájbergyerek lett és kilöki a Sumért a gép elől! :))

Jót nevettünk egyik nap az egyik étteremben mikor bejött két európai csaj. Fogalmuk nem volt az ételekről, a legalapvetőbb dolgokra is rákérdeztek majd nagy hanggal kijelentették, hogy ők szeretik a füszeres ételeket, hozzon nekik valami olyat a pincér. Na én már rosszat sejtettem, ugyanis Indiában minden alapjáraton füszeres, még a tea is. A gyerekek már kisbaba koruktól eszik a sok füszert, az éttermekben nincs gyerekmenü, ők is ugyanazt a csipős curryt eszik, mint a felnőttek. Mióta itt vagyunk sokszor vettünk sós chipset, mert az az egyetlen dolog itt amiben nincs hat féle füszer. Na a pincér hozott füszeres kaját a csajoknak, két perc után csak azt láttam, hogy levegő után kapkodnak és sorra rendelték az újabb kólát. A következtetés? Soha ne kérjünk füszeres kaját Indiában és akkor csak tiz féle füszer lesz az ételünkben.