Ta Ta - Baby One More Time

A félig khmer, félig angol dal amivel a kambodzsai buszokon a sirba kergettek minket. A helyiek ki se birnák ha nem bömbölne a TV-ből a karaoki. Még jó, hogy csak nézik és nem kezdenek el énekelni is a buszon.

A szöveget figyelve rájössz, hogy sokszor semmi értelme nincsen angolul. "Let me glow your mind?" :)) Ja és ne csodálkozz ha ismerősen hangzik, Britneytől koppintották.

Kuala Lumpur

Borneó után Malaysia fővárosába Kuala Lumpurba repültünk ami az utolsó ázsiai állomásunk. KL a szomszédos Szingapúrhoz és Bangkokhoz hasonlóan modern, de sajnos a forgalom igazi ázsiai és ahogy megfigyeltük egy-két autó a pirosnál se áll meg csak átszab mig a gyalogosok próbálnak a zöld lámpánál életüket kockáztatva átkelni. Nálam nagy minusz pont ha egy városban nem lehet biztonságosan közlekedni, úgyhogy nem hiszem, hogy KL felkerül a kedvenc városaim listájára, még akkor se ha a Petronas ikertornyot látni nagy élmény volt. Más nevezetessége nem is nagyon van a városnak, vagy csak mi nem találtuk meg őket.

A toronyról tudni kell, hogy 1998 és 2004 között a világ legmagasabb épülete volt és a mai napig a világ legmagasabb ikertornya 451 méteres magasságával és 88 emeletével. A két tornyot a 41. emeletnél egy hid köti össze ahová ingyen fel lehet menni, csak kora reggel el kell kezdni sorbaállni a jegyért, mert csak korlátozott számban adják ki. Egy rövid kis kiállitást néztünk meg egy 7 perces filmmel majd a szupergyors lifttel 30 másodperc alatt vittek fel minket a 41. emeletre. A hirtelen szintemelkedés miatt mindkettőnket bedugult a füle. A hidról szép kilátás nyilik a városra. Ezután a torony lábánál lévő bevásárlóközpontba mentünk ahol a Petronas egy tudományos "játszóteret" épitett életnagyságú olajfúró szigettel, helikopter szimulátorral (mivel a dolgozók helikopterrel mennek ki az olajfúró toronyra dolgozni), Forma 1-es szimulátorokkal (Mercedes-Petronas) és mindenféle érdekes dologgal amiket ki lehet próbálni, mint pl. hurrikán- és földrengés szimulátor, mindez kb 1.000 Forintos belépőért. Ha valaki KL-ban járna ezt ne hagyja ki.

Kihasználva, hogy a város tele van plázákkal, elmentünk moziba is és megnéztük az új 3D-s Shrek filmet. A helyiek úgy érzik, hogy a filmben látott eseményeket hangosan kommentálniuk kell és minden egyes vicces jelenetnél egy-két ember tapsolt mintha szinházban lettek volna. Ráadásul nem árulnak sós popcornt, csak karamellásat. Furcsa izlés, de még mindig jobb, mint az angol mozik ahol büdös hot-dogot és fagyit esznek sötétben. :)

Úgy döntöttünk, hogy befejezzük az ázsiai utazásunkat és vasárnap visszarepülünk Londonba. Éjjel 2-kor megy a repülünk Dubaiba ahol reggel 4-5 felé lesz csatlakozásunk Londonba ahová dél körül fogunk megérkezni 7-7 órás repülőút után, 7 órás időeltolódással. Igy kell a 24 órás napból 31 órásat csinálni. :) Hogy miért döntöttünk úgy, hogy előbb hazajövünk, mint terveztük? Őszintén szólva elég volt Ázsiából. Amit akartunk azt mind megnéztük már és a végén már alig láttunk és tapasztaltunk új dolgokat. Annyit ültünk és aludtunk már napokig vonatokon és buszokon, hogy már mindkettőnk rosszul van a távolsági vonatok és buszok látványától. 5 hónapos folyamatos utazás elég volt. Gondolkodtam, hogy hol szeretném a 30. szülinapomat tölteni és úgy döntöttem, hogy otthon a legjobb hely erre.
Az utazásunkat még nem fejeztük be, mert úgy tervezzük, hogy Magyarországon folytatjuk az utunkat.

Kuala Lumpur

We arrived in Kuala Lumpur airport at 13:15hrs on Wednesday 19/5/10. We then took a bus to the main terminal to seek out an Emirates airline desk to alter our flight from KL to the UK. We did this and are now returning on Sunday 23/05/10. Now this is a crazy journey......We leave KL at 2am arriving in Dubai at 04:40hrs local time (6hrs 50mins flying time). We then take our next flight at 07:45hrs local time which lands at London Heathrow at 12:15pm local time (7hours 30mins flying time). The Dubai - London trip is on the big Airbus A380 again, so that should be fun...I hope the pilot makes a better landing than the previous landing we had.

We have decided to cut short our south east Asian trip as we have mostly seen what we set out to see and in the part of the world we are in now, things are getting a little more expensive for much the same quality or even less so in some circumstances. We are finding that the tours are becoming more expensive, as is the traveling around. Planes may be more comfortable than coaches, but they sure eat into your budget!!!!

After a few days break in the UK we are heading off to Hungary (arriving in Budapest at 23:40 hrs...We pick all the best times to arrive) There Eri will be able to catch up with her friends and family ( Whom she hasn't seen for almost a year) and celebrate her 30th birthday on 29th May. After a while we may head off to some other holiday destination for a week or too, or travel to some other places in Europe or in Hungary. Depends if we can find some something cheap or not. I don't return to work until August so its all still a holiday for me..

So, what have we been up to in Kuala Lumpur???? Well having made our way into town (the airport is 75kms away) by coach and and by using the light railway system, we found a hotel and then headed into a nearby shopping plaza to shop and find some food.

Next morning we headed for the Petronas towers. The Petronas Twin Towers (452 meters) were the tallest buildings in the world until Taipei 101 was completed in 2004. The Petronas Twin Towers remain the tallest twin buildings in the world. We arrived at just after 8am to grab ourselves some free tickets for the skybridge which joins the 2 towers together on the 41st floor, 170 m above the ground.

Unfortunately lots of others also had the same idea and there were at least 300 people in front of us, who had earlier than us, and many of whom were getting tickets for groups of people. Eventually having queued for over 1 hour we received our precious tickets and were told to report back at 12:30pm for our Skybridge experience....

With 4 hours to kill we took some snaps of the towers outside, bought some food and went shopping in the attached mall.... Later we went to back to the towers and watched what I thought was a 7 minute propaganda film about how great a company Petronas was and how it cared about everything from its people to the environment followed by a little info about the towers themselves. We then took the high speed lift with 18 others to the 41st floor (taking approx 41 seconds). Once there we were able to wander about the bridge and take snaps at out pleasure.. We were certainly high up but it felt good and nowhere near as scary as the Eiffel tower.

After our skybridge experience we headed to the forth floor of the shopping plaza to visit a mock oil rig with exhibits. The Petrosains discovery center houses more than 150 exhibits, which not only concentrate on petroleum science but also comprise other aspects of general sciences. The modern museum is designed to facilitate visitors to interact with the exhibits on display. And interact we did. We also visited an attached music centre where we got to understand the science of music as well as play a real air guitar (Bill and Ted style).

After this, as if we hadn't done enough already, we went to the cinema to watch Shrek 4 (in 3d). I thought this film was really good. Anyone who thought that the last film was a little disappointing will not feel the same watching this imho. We eventually arrived back in our hotel room a 7:40pm (having stopped for an Indian meal on the way), 12 hours after leaving...Tired

You may have noticed that I have not said anything else about KL. Well, I don't really have much too say (for a change). We have only seen a little of the city and it seems to be a city of contradictions. Some parts are really clean and ultra modern, other parts look disgusting. Also there's too much traffic around again. I think that this is another reason that we have decided to cut our travels short. We are kind of becoming desensitised to our surroundings and few things now seem to have that wow factor anymore. We have probably become used to things around us (good and bad) and probably need some change and time out.

Its good being away at the good places, but its equally not good being away at the bad places. Sometimes you just wish that the PC would upload pictures, or that the hotel room would have windows or that you could eat some of your favourite food.. Simple things. Stupid things at times......I guess that is what travelling is all about. Experiencing the highs and lows. Meeting new people. Seeing new things. Realising that some things back home are not so bad and that we take them for granted. Realising that some things back home are as bad as you thought and perhaps worse. Its a big world out there and there is plenty to see. We are but a teeny weeny part of that world. Life goes on with or without us, and sometimes you have just gotta do things, regardless of the consequences. I remember having a saying when I was around 16 that went "You gotta see all you can, cos you will never see all there is". I have no idea where it came from, but I used to say it a lot. Although it had a totally different meaning for me then, I can see that it still has a meaning now...

OK, enough ramblings.. I'm not even sure what I am talking about! But I'm sure that these travels have definitely had an effect on me - I'm not sure what that effect is. Only time will tell

Borneói esőerdő

Az utolsó borneói napunkon elmentünk a Kinabalu Nemzeti Parkba ahol először megnéztünk egy botanikus kertet ami baromi unalmasan hangzik, de egész érdekes volt a sok egzotikus esőerdei növénnyel. Tele volt a park orhideákkal, kék trombitavirággal és mindenféle szines növénnyekkel, sajnos orángutánt nem láttunk. Láttuk a világ legkisebb virágát ami olyan pici, hogy a fényképezőgépem le se tudta fényképezni. Nem volt több 2-3 mm-nél. Ezután megnéztük a világ legnagyobb virágát, a rafflesiát ami átmérőjében 75 cm volt, de akár 100 cm-t és 10 kg-t is elérheti. A virág egy élősködő, fákon nő és 9-18 hónapig tart mig felduzzad a végleges méretére, kinyilik és egy hétig virágzik, majd elrohad. Másfél évig nő, hogy egy hétig virágozzon. Hatalmas mérete ellenére annyira törékeny, hogy ha megérintenénk egyből elhalna, úgyhogy sajnos nem mehettünk közel hozzá, csak kerités mögül nézhettük meg.

A nemzeti park a Kinabalu hegy lábánál fekszik ami Dél-Kelet Ázsia legmagasabb hegye a maga 4100 méteres magasságával. Kivételesen ezt a hegyet most nem másztuk meg, mert a mászás előtt hónapokkal le kell foglalni a szállást és a túravezetőt és különben is a sok tengerparti henyéléstől már a lépcsőn felmászva lihegünk, úgyhogy ha hazajövünk egyből elkezdünk újra futni, mert a maratoni formánk már a sűrű ködbe veszett.

A park egyik nevezetessége az esőerdő közepén, a fák között 40 méter magasan található függőhid. Kicsit ingatag és himbálózik ha sétálunk rajta, de sokkal félelmetesebben hangzik, mint amilyen a valóságban. Sajnos egy pár szines lepkén kivül itt se láttunk állatokat, de az esőerdő maga gyönyörű volt. Nekem legjobban az 50-60 méter magas óriásfák tetszettek és ahogy az esőcseppek lassan lehullottak a lombról. Dél körül leszakadt az ég és zuhogott az eső vagy fél óráig. Igazi esőerdei élmény volt. A függőhid után egy szabadtéri fürdőbe mentünk ahol valamilyen gyógyvizet találtak és kis kétszemélyes kádakban lehet fürödni. Azt hiszem a magyar gyógyfürdők elkényeztettek és az itteni fürdő egyáltalán nem tetszett. Minél többet utazok annál biztosabb vagyok benne, hogy a magyar fürdők az egyik legjobbak a világon és nagyon szerencsések vagyunk, hogy szinte minden városban van egy. Leenek tetszett a fürdő, de csak azért, mert még nem próbálta a magyarokat. :)

Kinabalu national park, Borneo

As I messed up the booking for the flight out of Borneo to Kuala Lumpur and booked the wrong day...... we ended up using our extra day in KK to visit Kinabalu national park. The drive out took us very close to Mt Kinabalu and we stopped off to take some photos.

We then drove to a place were the a Rafflesia flower was in bloom.

The Rafflesia is the worlds largest flower, and of course endangered (like most precious things) and takes between 9 & 18 months to flower. Then, after blooming, the flower only lasts for 7 days before dying off. We were lucky, that one was blooming at the time of our passing, and for 30 Malaysian Ringit (about 7 pounds) we could see this wonderful flower (which we did). It was worth seeing it I guess, we will probably never get another chance to see one again.

After this, we went to some botanical gardens. It was a nice setting, but I found it a little boring. I may like being in such surroundings, but I'm not really into knowing the Latin names of flowers!!!
We then went for lunch; we shared our table with a couple of Russians from Moscow and Chinese couple from Shanghai...We spoke with the Chinese and they were very impressed that we shunned the use of knives and forks and asked for chopsticks to eat our meal.....

After lunch we walked a short distance to the rain forest for the canopy walk. As if to make it more authentic, the heavens opened and provided us with the rain!

After donning rain covers, rain jackets and plastic sheets we moved up to the canopy walkway. The canopy walkway was suspended at a height of 40 meters above ground and was 175 meters long in total. Thankfully the rain stopped at this point and we were able to walk across the 5 suspended bridges and take some photos. We both enjoyed doing this walk, but we didn't see any animals whatsoever and we both agreed that it was more like a theme park ride than a practical way of viewing rain forest wildlife. It was still good though....

After our trip into the air we took a journey into the water in the shape of Poring hot springs. Sulphuric water had been diverted into a numbers of sunken baths and pools which were available for use. I took a quick dip in a secluded pool as my back was still shedding its skin and I didn't want to frighten anyone away....I'm sure if I had been spotted I would have been banned from using the tub lol.....Luckily it contained a tap and plug so that you could empty and refill the tub after use (I forgot to pull the plug btw, so bits of my skin would still have been floating around lol)

After the springs we headed back into the coach for our 3 hour journey back to our hotel. After a quick change and freshen up in our hotel we headed out to the local night food market at the harbour. There we discovered an area of stalls set out next to the sea and fishing boats. Each stall had a variety of fish and seafood set out for you to choose; it was then barbecued as you took your tiny plastic seat at your plastic table. Shortly after, our most delicious meal of tuna fish, prawns and rice was served up. This meal cost less than 4 pounds....You could not even buy one tuna steak for that price in the UK!

Next morning we checked out of our hotel and set off for KK airport to catch our 9:45am flight to Kuala Lumpur.

Borneó - Mantanani sziget

Szingapúrból Air Asia-val a malájziai Borneó szigetére repültünk, azon belül is a Kota Kinabalu nevű városba aminek a nevét az induláskor még mindig nem tudtuk megjegyezni, még jó, hogy mindenki KK-nek hivja az egyszerűség kedvéért. Pont a naplemente idején repültünk és sikerült pár nagyon szép képet csinálnunk a felhők közül. Zuhogó esőben landoltunk és igy hatalmas élmény volt szállást keresni. Mint kiderült a szállás jóval drágább, mint máshol Dél-Kelet Ázsiában, kb kétszer annyit fizetünk a szobánkért, mint korábban szoktunk.

Találtunk egy szórólapot egy szigetről ami a képek alapján gyönyörűnek tűnt és eldöntöttük, hogy Lee szülinapját ezen a szigeten töltjük. KK-től egy órás buszútra és egy órás szuper gyors motorcsónak útra van a sziget amit Mantananinak hivnak.

Szerencsére nem régen kezdték el a szigetet a túristáknak reklámozni és igy még csak 5 bungalót épitettek fel, de a jövőben még 20 másikat akarnak mellé épiteni amitől egy kicsit zsúfolt lesz. Itt újra szinte csak a miénk volt a tenger, mint a kambodzsai szigeten, bár ez kicsit nyüzsgősebb volt, mert két falu és egy iskola is van a sziget két végében. Mióta Borneóban vagyunk csak mosolygós emberekkel találkoztunk és mindenki nagyon barátságos, bár én is mosolyognék egész nap ha ilyen szigeten laknék.

Borneó igazi búvárparadicsom és komolyan fontolgattuk, hogy mi is kipróbáljuk a búvárkodást, de azt hiszem még barátkozom a gondolattal. Egyenlőre még csak a sznorkelezést választottuk. (Hogy erre miért nem talált ki még valaki magyar szót? Szörnyen hangzik!) Vettünk búvármaszkot és légzőcsövet amivel a vizen úszkálva a sekély vizi állatokat ugyanúgy meg lehet figyelni mintha búvárkodnánk. Elképesztően sok szines halat, csillagot és mindenféle fura állatot láttunk. Egyik nap tele volt a viz pár centis mini medúzákkal amik jól meg is csipkedtek engem. Persze a Lee-t nem bántották. A búvároktató szerint azért, mert ő szőrös. :)

Két lila szinű korallban találtunk két bohóchal családot. Az egyik család olyan volt, mintha a Némó nyomában cimű meséből jöttek volna. Komolyan azt kerestem, hogy a pici halnak kacska-e az egyik uszonya. Rengeteg olyan halat láttunk amit otthon Apu az akváriumban tart. Fekete, fehér vitorlások, neonszinű, ezüst-narancssárga halak. A párducmintás hal volt a legfurcsább. Láttunk királykék és piros tengeri csillagokat, hatalmas tüskés tengeri sünt, uborkákat, csigákat.

Három napot a szigeten töltöttünk majd a negyedik estére (Lee szülinapjára) átköltöztünk egy olyan helyre ami egy másik sziget közelében van és a házakat cölöpökre épitették a viz közepén.

Kint üldögéltünk a teraszon egyszer csak Lee meglátott egy hatalmas teknősbékát a viz közepén. Gyorsan beugrott a vizbe és pár másodpercig sikerült ezzel a fél méteres teknősbékával úsznia. Meg is volt a tökéletes szülinapi ajándéka. :) Csak hogy Ti is lássátok, hogy milyen kedvesek az itteni emberek, az útlevélből látták, hogy Leenek most van a szülinapja és kaptunk ajándékba egy üveg bort és még egy tortát is sütöttek neki. A cölöpös szálláson rajtunk kivül csak a személyzet maradt estére akik isteni finom házi készitésű ételeket varázsoltak az asztalra. Négy embernek (vagy Sumérnak :) ) elég lett volna az az ételmennyiség amit elénk raktak. Szerintem azt hiszik, hogy a nyugatiak sokat esznek.

A borneói naplemente sokkal érdekesebb, mint bármelyik korábbi naplementénk. Késő délután úgy tűnik mintha a felhők és az ég leereszkedne a tengerre és miután lement a nap, az égbolt arany, rózsaszin, halványzöld és piros szinűvé változik.

Malaysian Borneo

From our base in Kota Kinabalu we set off for a trip to Mari Mari dive lodge on the island of Mantanani Besar. The initial plan was 2 spend 2 days and one night on this island, but we soon extended that ;-)

We travelled in style to this island from the mainland on a twin engined 400 hp speedboat that travelled across the South China sea at speeds of to 60 kmh (And I wondered at the beginning why we were issued with life jackets!!). We reached the distant island in less than 1 hour and were greeted by crystal clear waters, a white sandy beach and a warm welcome from the staff.


Leaving Kota Belud with Mount Kinabalu (4,095m) in the distance.


Life jackets on dashing across the waves. And yes we did get wet!


A video of the speedboat trip.


Guesthouse we stayed in on the beach at Mantanani Besar.


We pretty much did nothing on the island other than lay around and swim every now and then. We bought a snorkeling mask before we set of and made good use of this viewing the coral and the spectacular marine fish that lived around them. Despite my hunt for Nemo though, I never found him (and I tried 3 days in a row). Spending so much time in the water face down did have its downside though. My nose and lips hurt from the mask and my back got sun burnt and now I resemble a snake shedding its skin. My natural white beauty is returning :-(



Spectacular beach. Spectacular body??


Taking time to cool down in the water.


The view towards the nearby island of Mantanani Kecil. (The small dot in the water is me).


The beginning of a wonderful sunset.


A lovely couple in a lovely setting ;-)


We decided there and then to extend our stay by a further 2 nights and then made the decision to stop at the accommodation on the nearby island of Mantanani Kecil for the day and night of my birthday. This place differed in that we stayed on a wooden platform above the water right in the middle of a coral reef. The food there was gorgeous (and plentiful. Too much in fact) and we were the only guests there. During our 1st day there Eri and I were sitting talking when I spotted a giant turtle out of the corner of my eye close by. I quickly ran for my mask and headed into the sea. By this time the turtle had moved, but the staff were looking out from above and spotted it and pointed me in the right direction. I was then able to spend a brief 20 (but magical) seconds swimming with a giant loggerhead turtle. I also completed my task of finding Nemo. I managed to find to families of Clownfish in two locations of coral and Eri came to visit them with me. We both though they were really great....


Our accommodation for my birthday.



A blue starfish that we photographed at low tide.


The view from the back window.



Swimming with a loggerhead turtle. (The shadow underneath the arrow is the turtle escaping.)


What I saw underneath the water.


Were you taking my picture??? I didn't notice!!!!


Later that afternoon the tide retreated low enough for us to walk to the island of Mantanani Kecil where we did a little exploring and we were later able to sit above the sea and watch a wonderful sunset containing colours that we have never seen in a sunset before.


Some weird trees on the island of Mantanani kecil.


Glorious technicolour sunset.


The clouds were stunning.

Later after our meal, the staff surprised me by bringing out a birthday cake (complete with candle and a rendition of "Happy birthday to you").
Last years birthday was really memorable and this years was too thanks to a being in a wonderful setting with a wonderful girlfriend.
Thanks Eri...Your the best XxX


Cutting my surprise birthday cake after our meal.